A boldogságszintem jelenleg és egész konkrétan. Vagyis a kösz, jól vagyok-szintem. Mosógép megint - és még mindig - bekrepált, most már a talpamban van a nem vagyok hajlandó megmoccanni, még bazinagy fájdalmak árán sem-fíling, pluszba akit ismerek, és félig-meddig meg volt beszélve, hogy buli ma(!), hát egyikkel sincs buli. :( Pedig annyira elterveztem, hogy ma igenis bulizni fogok! Párom is eltervezte. Megsatöbbi. Erre: párom osztálybulin (ahova barátok-barátnők-férjek-feleségek nem mehettek el - állítólag azért, mert az egyik, aki szervezte, jelenleg facér, és nehogymán a többieknek jó legyen), többieknél családi-, ill. más elfoglaltság van. Csúcsszuper! :( Ha nem lennének megfázva a jányok, komolyan mondom, felkapnám őket - igen, most, a töksötétben -, és elindulnék velük a városba. Mármint Debrecen belvárosába. Ott van élet ilyenkor... Itt meg...?! :s
Jelenleg ott tartok, hogy ha beraknám a Gorilla bácsit, és odatekerném, ahol énekli Vin Diesel, hogy "Ha le vagy törve, mint a bili füle", még akkor sem lennék jobb hangulatban.
No mindegy, nézzétek, miről van szó ;)
