Most úgy szájoncsókolnék valakit...!
Egész fincsi lett a vacsi. Sajttal-sonkával töltött pulykamell volt, hozzá zöldséges köret. Friss zöldségekből ám! :) Édes volt, pedig egy gramm cukor nem volt hozzápakolászva. Kaptam hozzá dícséretet is: máskor azért többet csináljak belőle. Na, ahogy érzem, ez már dícséret a javából. :) Dagad a mellkasom! :)
Ma Pankáék sógyurmából csináltak hóembert. Szegfűszeg szájjal, orral és köldökkel - vagyis inkább egy gombbal. Picike, de aranyos. Olyan kis tömzsifoma. :)
Az oviban egyre többen vannak. Ma is láttam egy újabb kicsilányt. Gyönyörű ő is. Kis kék szemű, szőke babahajú apróság. Édes nagyon! :)
Amikor mentem érte, akkor jöttek lefele Zsoltiék. Pankával hazafelejövet ahogy beszélgettünk, mást sem hallottam, hogy Zsolti így, Zsolti úgy. Hát igen, kérem. Mert Zsolti - az Zsolti. Kereste össze-vissza a kis pasit. Mondtam neki, hogy Zsolti már hazament. Mondhattam volna bármit, ő érezte, hogy ott van valahol Zsolti. Igaza is volt, mert beugrottak még a boltba, mielőtt hazamentek volna. Újfent megállapítottam, hogy csodaszép az a kis srác. Zsolti anyukája is, hogy Pannika nagyon szép. Még mindig tart náluk a Pannika-szindróma. Ugyanúgy, mint nálunk a Zsóti-szindróma.
Kiderült, hogy hétfőn sajtótájékoztatunk. Most már meghívót is csináltam hozzá, szét is küldözgettem a sajtónak. Meg is kapták. Sőt, van, aki el is olvasta. Majd elválik, mi lesz...
Egész fincsi lett a vacsi. Sajttal-sonkával töltött pulykamell volt, hozzá zöldséges köret. Friss zöldségekből ám! :) Édes volt, pedig egy gramm cukor nem volt hozzápakolászva. Kaptam hozzá dícséretet is: máskor azért többet csináljak belőle. Na, ahogy érzem, ez már dícséret a javából. :) Dagad a mellkasom! :)
Ma Pankáék sógyurmából csináltak hóembert. Szegfűszeg szájjal, orral és köldökkel - vagyis inkább egy gombbal. Picike, de aranyos. Olyan kis tömzsifoma. :)
Az oviban egyre többen vannak. Ma is láttam egy újabb kicsilányt. Gyönyörű ő is. Kis kék szemű, szőke babahajú apróság. Édes nagyon! :)
Amikor mentem érte, akkor jöttek lefele Zsoltiék. Pankával hazafelejövet ahogy beszélgettünk, mást sem hallottam, hogy Zsolti így, Zsolti úgy. Hát igen, kérem. Mert Zsolti - az Zsolti. Kereste össze-vissza a kis pasit. Mondtam neki, hogy Zsolti már hazament. Mondhattam volna bármit, ő érezte, hogy ott van valahol Zsolti. Igaza is volt, mert beugrottak még a boltba, mielőtt hazamentek volna. Újfent megállapítottam, hogy csodaszép az a kis srác. Zsolti anyukája is, hogy Pannika nagyon szép. Még mindig tart náluk a Pannika-szindróma. Ugyanúgy, mint nálunk a Zsóti-szindróma.
Kiderült, hogy hétfőn sajtótájékoztatunk. Most már meghívót is csináltam hozzá, szét is küldözgettem a sajtónak. Meg is kapták. Sőt, van, aki el is olvasta. Majd elválik, mi lesz...
