Jelenleg duplakávét iszom nagybögréből. Dupla 3in1-et. Vagy ezt inkább ne nevezzem kávénak...? És kínlódom a honlappal. Helyesebben egy cikkel. Gyajjjj... hogy mi a fenéért nem akarja úgy csinálni a rendszer, ahogy én mondom neki...?! :o
Panka reggel elkezdett hapcizni, és az istennek nem akarta abbahagyni. Valószínűleg valamire allergiás. Lehet, hogy az apja sprayjére. Az apja is nehezen bírja - pedig ő vette magának. És nekem teccik. Régi szép emlékeket felidéző illat: Old Spices Whitewater. Régmúlt fiatalkoromból való. Amikor még... szóval fiatal voltam, bohókás, (majdnem)mindenben benne... :)
Asszem, előreláthatólag okt. 3-8-ig nem leszek. Sajnos nem nyaralni fogok vagy hasonló, csak átmegyek másik internetszolgáltatóhoz. Most írosgattam alá a papírokat náluk. Ótógrammosztottam. :)
2008.09.23. 10:30
Sajna nálunk is be kell vezetni - mármint az oviban -, hogy minden héten a szülők viszik a gyümölcsöt-zöldséget a gyerekeknek. Óvó néniék - vajh' miért?! - nem igazán bíznak a Sodexho-ban, hogy valódi gyümölcsöt-zöldséget adnak nekik. Nem csodálom. Főleg, ha a szárazbabfőzelék zöldségnek számít főzelékként. Furcsa arckifejezéssel mondták, hogy félnek a Sodexhonál, és már heti 2 alkalommal képesek főzeléket adni a fejlődő emberpalántáknak. Csoda!
Az ügyvédemnél megint teltház volt. Egyik tárgyalóban dugig - emlékeim szerint kb. 10-12 ember lazán elfér benne -, másik, üveges tárgyalóban - szintén hasonló kaliberű hely - egy darab üres szék tátongott, mi pedig - mert miki is jött - a hátsó kis tárgyalóba kerültünk, egy gyakorló ügyvédcsajjal. Mondta, hogy menjünk be hozzá, mert a főnök marhára nem fog egyhamar ráérni, lévén a délután 1-re érkezettek is tárgyaltak akkor még. De nem kispiskóta a hapsi... :)
Szegénynek nem esett le egyből a kavarásos ügylet, amibe belefolydogáltam és próbálok belőle kijönni élve. Különböző csűrés-csavarásokkal átitatott, erősen bűzlő a cuccos. Kiderült, hogy először megpróbálunk rendesek lenni, levelezgetni, de mivel borítékolható az eme sikertelenség, majdhogynem 100%-os a felperességem kilátása. Gyajjj... kell ez nekem...?! Hogy a fenébe ne kéne, ha egyszer eddig is küzdöttem, és már végig akarom csinálni, hogy pénzt lássak a terrorizálásokból, igazságtalanságokból. Elvégre - véleményem szerint - nekem is járhat olyan, amit egy milliomos eleve megkap, tőlem meg megpróbálják elvenni. Főleg, ha a törvényeket figyelembe vesszük, ami manapság vonatkozik ránk, magyar állampolgárokra.
miki gazdagodott egy új nadrággal. Ellentmondást nem tűrve tuszkoltam be az öltözőbe, pardon, próbafülkébe. Ez van. Időnként neki is kell ruha. Bár nem pont azt vettük meg, mint amit én akartam ráaggatni, de mindegy. Van és kész.
Most pedig gyönyörködöm. Egy sűrű, hosszú szempillájú, anyát elgázosító gólyafiókában. Csodaszép! :) Naná, hisz az enyimé! :)
2008.09.22. 23:44
Kicsit zaklatott volt az éjszakám. Amikor pont lefeküdtem volna, átvittem a kisasszonyt aludni, nézem, anyám hót rosszul van. Nagyjából hajnali 4-ig nem is hagyta abba a dolgot. Pihent vagyok... nagyon pihent. :(
Délután-este igen zsúfolt programom lesz: szülői, ügyvéd, Gabi (és remélem G. is beugrik :))... gyajj. Előre félek tőle...
Folyamatában vagyok egy felújított filmecske leszedésének. A 101 kiskutyát meg az istennek nem tömöríti ki, aszongya, kő még neki egy olyan file-darabka, ami marhára nincs meg. Anyád!
Ma reggel pedig kaptam egy nagyon jó kis levélkét. Thürmer a feladója. Linkelem az egészet, aminek egy-két részlete csúnyán moderálásra szorulna, mert buzizik, cigányozik, zsidózik benne, valamint egyéb, csúnya embereket szid.
http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=24194033&nid=4663103
Viszont 8-kor el tudtam kezdeni vasalni! Ügyi voltam! :)
Panka még mindig kávézgat, velem is azt akar itatni, nem érti meg, hogy ilyen későn még játékból sem kávézunk. De olyan édes közben...!
Megerőltettem magamat, tehát sajt került a pogira. Be is tettem a sütőbe. Most meg itt szétnézve mérgelődök, mert a rohadt mustárt már megint itthagyta miki az asztalon. Aztán én leszek lebaszva, hogy meg fog romlani így a dolog.
Este remélem azért - valamikor 9-10 fele szokásos módon - el fogok tudni kezdeni vasalni holnapra. Huhhh...
Az azért nagggyon fasza volt, hogy a tecsóban nem volt már sem tojás, sem lecsókolbász, mire mentünk. A húspultos nénivel kommunkáltam egy kicsit, és a következő dolgokat tudtam meg: reggel még 800 kilónyival voltak felszerelkezve, amiből 9 órára semmi nem maradt. Emellett átlag 7 kilónyit vittek el a kedves vásárlók. Hát köszöntem szépen, csak vagyok!
Jé, virágot kaptam! Bácsitól! Szép rózsákat! Köszönöm szépen! :)
Délután - a szakadó esőben - azért is mentem én is a Sikkbe. Sancival kibajszintottam. Aszonta, hogy mi van, ha ő azt mondja, hogy lesz három orgazmusom. Csend volt hirtelen, amikor a hangomat kieresztettem, hogy "oké, de mennyi idő alatt?"; miki meg újfent próbált elkussoltatni, én pedig nem hagytam magamat. Sőt, akkor sem, amikor bele akart szólni, mit írok és hova és minek és satöbbi. Finoman kérdeztem meg tőle, hogy bocsika, én mikor szóltam bele, hogy te mit írsz le, ha valaki leírandó dolgot közöl veled? Halvány-segédlila-fogalma sincs arról, hogy miért írtam le azt, amit, de így a jó.
Gyajj, Karecékkal is összefutottunk. Betonkeményen. :) Szegénykém, még mindig azt hiszi, hogy beveszem a hülyeséget. Főleg, hogy Szilvike előtte nyomatékosan közölte vele, hogy baromira nem kéne mondani, főleg azt nem, amit később mondott. Ahogy elnéztem, náluk - "Norbi cicával" - még mindig nem változott a felállás. :)
Kaptam két érdekes levelet. Az egyiket itt, a másikat iwiw-en. Az első számú emberen nagyon meglepődtem, aztán rájöttem, hogy talán még van valaki a földön, aki udvariasan is tud beszélni a másikkal, sőt, meg is tudja lepni. Az iwiw-esen pedig döbbentem. Azt is mondhatnám: tátva maradt a szám - esküszöm, nem a sült galambot vártam! -, aztán gyorsan becsuktam inkább, mielőtt még valami belerepülne. Vagy kerülne. Mondhatom úgy is, hogy arra a megállapításra jutna: jobb bent, mint kint ilyen hidegben. Igaza is van, mert a melegben jobban lehet szaporodni. Lényeg a lényeg: olyan dolgot kérdeztek meg tőlem, amit évek óta nem csináltam. Talán már el is felejtettem, mi az. Talán...?! Álmomban is rég csináltam, nemhogy az életben! Persze, majd akkora testmozgást csak úgy hirtelen, évek után, bemelegítés nélkül...! Csakis!
Jé, közben Pisti felfedezte, hogy létezem az MSN-en! :o Hogymikvannak...?! :o
No, kisasszony palacsintát óhajt, úgyhogy megyek csinálok neki. Bár inkább rántottát, répával...
Apropó... kér valaki kávét? Isteni lett, úgyhogy gyorsan jelentkezni ám! ;) miki meg úgysem kap belőle, mert egy egész - asszem 6, de lehet, hogy 8 fős - adagot megiszogatok. Szóval ha valakinek kávé kell, azt csak tőlem kaphatja meg. Ponyty. :p
Akinek meg nem tetszik: \\\"Silence! I kill you!\\\" :) (Ha nem érted, katt a linkre!)
https://www.youtube.com/watch?v=31CsB55Uwm0&feature=related
Pannyicica meg Hófehérke-néz. Nagyon édes, ahogy kiabál, hogy "ne edd meg, Hófehéjke, az méjeg! süsséj sütit! küldd el boszojkát!" :)
Na, még pár cuccot berámolok a mosógépbe, aztán megyek tovább edénysikálni. Most már tényleg ideje lenne azt a mikrót betenni a konyhába... hümm... csak még mindig nem tudom, hogy hova. Elérkezett az idő, amikor nagyon kéne már egy új szekrénysor oda. Nagyon, de nagyon kéne. Meg pénz is hozzá. Vagyis főleg pénz hozzá. Gyajj. Kuszkusz.
Ma volt Misi bácsi temetése. Nem voltam ott. Nem volt értelme hót betegen elmenni rá, asszem. Illő lett volna, de sajnálom. Pötyinek is ugyanaz jutott az eszébe, mint nekem: kiadni a könyvét. Majd megcsinálom és kész. Vagy valami. De az biztos! :)
https://www.youtube.com/watch?v=qNNT_hWtlBA&feature=related
Kaptunk megint egy biztosítós papírt, hogy töltsük ki. Tavaly sem kértünk külön biztosítást, idén sem fogunk kérni. Ááááhh! Tényleg vegyes csoporttá avanzsáltunk, ahogy elnézem... De minek...?! :o Vannak vagy 30-an Pankáék, kicsik-középsősök vegyesen. Ibolya nénit nem láttam most. Remélem nem beteg vagy ilyesmi...
Kávévedelek. És nem tudom, mit csináljak. Ki kéne rabolni egy bankot... vagy valami olyan helyet, ahol jó sok pénz van. Esetleg megzsarolni gyurcsányt... de úgy, hogy fizessen, mint a köles.

Edda: Te talán megértesz
Te talán megértesz, tudod, ez hogy van
Egy rohadt nap után elég
Felhajtott gallér, nyakad behúzva
Botorkálsz haza, az otthonod vár
Talán ott nincs, aki megtalál
Reméled ott van az aki már
Segít, hogy ne őrülj meg végleg
És holnap is bírd valahogy tovább
Jöhet bármi, minek várni
Gyere viszlek az égbe szállni fel
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
És gondolatban már mindent látok
A fürdő résnyire nyitva áll
Valahol ott vagy a tükör bátor
A törülköző semmit nem takar
Talán itt nincs aki minket akar
Remélem most is új csoda vár
Segíts, hogy őrüljek meg Veled
Lehet, hogy nem kell a holnap, csak ma Veled
Jöhet bármi, minek várni
Gyere viszlek az égbe szállni fel
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
Aki bátor, elvarázsol
Testem a testeddel forró lázban ég
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
Jöhet bármi, minek várni
Gyere viszlek az égbe szállni fel
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
Aki bátor, elvarázsol
Testem a testeddel forró lázban ég
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
Aki bátor, elvarázsol
Testem a testeddel forró lázban ég
Szeretkezzünk itt vagy bárhol
Az ölelésed maga az téboly és a mámor
Egyébként hazaállított most egy mikróval. Jobb, mintha két zsáknyi semmire nem használható kacattal jött volna...
A cicám mostanában inkább a nyusziságot helyezi előnybe, mármint ő egy nyuszi. Vagyis ő \"a nyuszi\". Ezt töménytelen répa megrágcsálásával párhuzamosan végzi. Nem baj. Legalább nem süti, csoki, cukorka, stb. még mindig.
Jelenleg micimackós pólóban ülök, vizes hajjal a gép előtt, és várom, hogy az U-571 gépre kerüljön. Aztán nagy titokban megpróbálok valahonnan előkotorni egy üres dövödöt, és a filmet arra rápakolászni. Még nem tudom, hogy fogom csinálni, de csak sikerül! :)
Ja, az iwiwen a rég nem látott - évek óta! - uncsitesóm bejelölt. A legnagyobb fiát kb. 5-6 éves korában láttam utoljára. Most 13 éves... és tiszta anyja! :) A középső srác meg olyan, de olyan helyes, hogy csak lestem! Nagyon jó arcúra hozták össze! :)
Természetesen a mai nap sem múlt el veszekedés nélkül. Anyám nem bírja elviselni, hogy megpróbálom fentebb tornászni az ő szobájában - a csajszikám miatt - a hőmérsékletet kb. 10 foknál, úgy 2-3-mal. A naccságos kisasszony ugyanis előszeretettel takarja ki magát éjszaka, anyám meg doszt sem takarja be. miki meg... hát róla nem is érdemes beszélni! De holnap! A holnap remélem jó lesz! :)
Ehelyett amikor oda fogok férni a konyhába anyámtól, csinálok milánóit. Főleg, miután rámkiabált egy fél pohárnyi csapvizet. Nem viccelek!!! :(
Odalent egy hajléktalan fogta magát, és adott Pankának egy banánt. Meglepetésnap a javából.
Olyan aranyos az egyik bankom! Szól, hogy hé, paraszt, vegyél igénybe kedvezményt, mert jól jársz, írd be a mittudoménmilyen kártyádnak a számát, és igyekezz, mert már csak pár napig tart az akció. No, én fogtam magamat, és írtam nekik, hogy nincs olyan kártyám, aminek a kártyaszámát kérik tőlem. Ma visszajött a válasz, hogy oké, jó, hogy szóltam, küldik, rendkívül gyorsan - egy hónap a legyártása - és nyugodjak meg, ők hibáztak, ingyenes lesz a dolog. Kösz, csak vagyok.
Mmmmm...!

A szám szétdurrant. Csúnyán véres. Ááááhh! Tegnap este lemértem a dolgot: mosoly kizárva. Ma már azt is tudom, hogy szinte bármilyen arcmozgatás kizárt, feltéve, hogy nem akarok aúúú-zni a fájdalomtól.
Tegnap este újfent sikerült a fontosságomat lemérni miki felől. Nagyjából 11-re ért haza. A jó dolog: hozott citromlevet. Amúgy 6-ig volt ügyeletben, onnan meg kb. 10-15 perc hazáig az út. Sikerült gyorsan megtennie...
Azon morfondírozom, hogy bekapok egy bogyót - vagy kettőt, ahogy érzem magam... :( - aztán elugrok a nőszeméllyel a tecsóba virsliért meg kifliért.
Ócsó a dolog. Én meg éhes vagyok.
Ferencnek: amíg így nézek ki, inkább nem teszek fel több képet. Tessék szíves lenni megvárni, hogy meggyógyuljak!
Majd meglátom, tudok-e ezzel aludni, bár nem tartom száz százalékosnak.
Megnéztem ezt a Csontdaráló című filmet. Hát... mit mondjak... befejezetlen - számomra legalábbis.
Nem, nem fogunk most sem oviba menni, ezen a héten. Ismételten vírusos torok-, ill. arcüreggyulladása van a kisasszonynak. Legalább addig is babázok itthon. :) Oviban csak a vezető óvónő volt, neki meg ugyan hiába szólok, hogy nem megyünk a héten, fel kell hívnom az óvónéniket holnap reggel. Irénke néni imádni fog, hogy hétfőn azt mondtam, ma megyünk, holnap meg azt mondom, hogy sorry, egész héten nem megyünk. Edit nénihez sem mehetünk holnap, megtiltotta a doktor nénink. Ej-ej... Nem jó ez így...
Van még vagy 12 varázspalacsinta az asztalon, amit meg kell tölteni. Elé meg összedobok egy kis babgulyást. Fincsi lesz, asszem legalábbis. De majd elválik.
Pedig vettünk egy kávébarna-tejeskávébarna csíkos pulcsit, egy rózsaszín-lila csíkos kapucnis-zsebes felsőt meg egy bemcsigatyót. Ez utóbbi eléggé csípőfazon, na de nőből van a naccsága vagy mi a szösz! :)
Este meg apa valamiért megerőltette magát, és vettünk Pankának két darab meséskönyvet, az egyik a 101 kiskutya, a másik meg valami danolászós könyvecske - made in china felirattal a hátán. Szörnyűűűű!
Ahogy elnézem, az éjszakai és a reggeli viselkedéstől teszem függővé az ovizást. :( Most pedig összebújok vele, és simizem, és puszilgatom - bár már most fáj a torkom -, és nézem, ahogy elalszik, horkincázik, stb. Olyan aranyos! :)
A békucinak, amit apa - kész csoda! - fogott nekünk, még nincs neve. Majd lesz. :) A tappancsai zabálnivalók, a pofázmánya meg totál Csicsis. Tehát a rokonság biztos. :) A neme sajna nem. Egy dolog viszont tagadhatatlan: vagy fiú vagy lány, de inkább fiú, mert nagyon bátor békuci volt. Nem ijedezett meg tőlem. Pankától sem. Bevittem a házba, megmutattam neki, és még ott sem ugrott ki a mancsomból. Letettük Panka kis uszizós medencéjébe, aminek az alján minimális víz tocsogott, valamint a napon állt - félig. Másik fele már a diófa árnyékában volt. Hasra - helyesebben négytappancsra - vetette magát, majd egy kéjes nyújtózás közepette kidugta a fejét a napra, leskelődött, és úgy látványosan jól érezte magát. Mindeközben hősiesen tűrte, hogy a hátát simogatom. Merje valaki azt mondani rá, hogy nem bátor! :)
A slagot pedig Panka megszerezte magának. De ez már délután volt elég rendesen. Jéghideg, tiszta, finom víz, viszont őrült erővel, egy majdnem 5 éves jányzó kezében...?! :) Még szerencse, hogy fürdőruha - pontosabban bikini - volt rajtam... Apának meg váltóruha volt bepakolva. :) Asszem legközelebb is kibajszintok vele, és kuss-pissz módon ráncigálom ki a vityillómhoz. De akkor nem menekül: kap rendesen a slagból. :)
A szőlőm - amiből most vagy csak bő másfél-két kilónyi pihen itthon - pedig isteni finom! Igaz, hogy miki szerint csemege, de akkor is!
A damil elfogyott a nyírómból. Újat kell venni bele. Apa meg aszondta, hogy kaszát vegyünk. Mert szerinte vagy 2000 Ft körül lehet kapni. Nos, miért nem hiszek én ebben olyan nagyon...?! :) (Közben duplatámadást él át a számítógép... hogyaza...!)
A vállam egy minimálisan megkapva, de esélye nincs, hogy barnábban nézzek ki, mint amúgy jelenleg. Sajna. Esküszöm, amíg nem a kajával foglalatoskodtam, kavartam, stb., napon voltam! Gereblyével a mancsomban, de akkor is! Pankát bezzeg megkapta! :) Emellett "természetesen" ismét beszerezte a szinte már szokásos sebet a tappancsán, miszerint úgy nem lehet kertbe menni, hogy 5 percen belül le ne horzsolja magát a betonlépcsőnél! :) De emellett most kivételesen beszerzett magának a talpa közepére is egy sebet. Ugyan mi a fészkes fenéért mondom én neki, hogy ne ugráljon a köveken szandi nélkül?! Tessék, a talpa közepén picurka seb található. De nem látta, úgyhogy nem tört ki miatta hatalmas krokodilkönnyes sopánkodás. Sőt! Amikor a betonnal történt a szerencsétlen találkozás, kivételesen nem közölte velem, hogy nézd anya, széttört a lábam! Márpedig ez nagy csoda! :)
(Újabb géptámadás...)
Hazafele jövet meg a djágámmal pont kifogtuk a drukkereket. Álltunk a megállóban, különjárat-feliratú troli, rendőrök tömkelege, (kellett nekem fagyit venni!) elment troli előttünk a lámpánál, aztán várakozás, tülkölés, dudálás, ordibálás, zászlólengetés (csajszika boldogan fedezte fel, hogy az ő óvodai jelével hadonászik a bácsi ott hátul, és nekem marhára örülnöm kellett volna neki), na mondom, ha ezek csúnyán jönnek felénk, inkább elindulunk a másik irányba. Rendőri kordon 4 oldalról végig, jöttek az ordibálósok. Fasza! (Megint duplatámadás közben...) Felszállnak a trolira, rendőrök - szerencsétlen fiatalok - utánuk, hangosbemondó megszólal: ablakon nem kidobálni semmit, üveget sem, kivételt képeznek a zsebetekben levő kövek, de azokat azonnal!, röhögés nálam. Legalábbis széles vigyor. Nem repült kifele semmit. Miki meg azért vigyorgott, hogy mi a francnak kell ekkora rendőri felvezetés a hülye szurkolóknak. Vajh' miért...?! A marhája!
Anyám itthon döbbenten állapította meg, hogy a szőlőm ehető, mi több, édes, ropogós a héja, stb. (Megint támad valaki...) Mondom mégis mit vártál?! Aztán így utólag belegondolva jobb lett volna, ha felnyalábolom a csemetémet, és elindulunk valamerre, minthogy itthon maradnánk. Időnként nem tudom, mit lehetne csinálni anyámmal. A bor, az kell neki. Menjek le érte a boltba, a mai harmadik üvegért. Kisebb - na jó, ekkora hazugságot! - veszekedések után. Történetesen a le nem zuhant, szörnyet nem halt egyénke nála a favorit újra. Hogy azonnal menjek vissza hozzá. Az nem számít nála - úgy tűnik -, hogy a képek alapján tökéletesen boldog, sőt, a barátnője ujján mintha karikagyűrű lenne... Hogyaza...!
Egy újabb Csicsi-család-beli kisbékával bővültünk. :)
folyt.köv., fagyinyalok :)
Történt a következő: anyámmal megbeszéltem, hogy most 5-re el kell mennem, plakátolni fogok. Semmi gond, oké, vigyáz a csajszimra. Nekszt: na ő elmegy kb. 5 körül lottót venni. Viszi a gyereket magával, ne aggódjak! Kösz, inkább itthon maradok. Ez a változás nagyjából fél óra leforgása alatt történt. Nem gond. Miki nem ment fel Bp-re, majd 27-én megy - ha jól tudom, vagyis hallottam ki a telefonálgatásából -, és mit gondoltam én magamról, hogy akkor családi banzájt tartunk, de legalább elvisz magával valahova. Ha más nem, ketten menjünk plakátolni. Meg ahogy én azt elgondoltam! Megy ő egyedül, nélkülem, úgyis mennie kell utána Ferihez. Ők meg elköltöztek jó messzire, hogy minél tovább tartson odaérni-visszajönni. Na nem Feriék hibája a dolog.
Délelőtt pedig korán kivertem őket az ágyból, elértük a buszt, közben találkoztunk uncsimmal, aki közölte, hogy kedden utazik ki Írországba, szóval egy ideig nem lesz itthon, meg satöbbi. No lényeg a lényeg, bevásárolgattam. Otthagytam 9000 Ft-ot, és mindenből(!) a legolcsóbbat vettem meg. A 9 kilós mosópor meg rohadtul nem érte meg, mint közben kiderült, mivel kb. 30 mosásra van kvalifikálva - nem én állítom, rá van írva -, erre láttam a "megszokott" folyékony mosólöttyöt, ami - most már megnéztem, és az alapján mondom - kb. 44 mosásra elegendő. A különbség köztük 300 Ft. A lötty az olcsóbb. :) Mint mindenki, én is természetesen és sajnálatos módon először rávetettem magamat a porra. Egy körbejárás után már egy gramm nem volt a porból. :)
A tojásnál aranyos dolog volt: kiírva, hogy sorry, elfogyott, valamikor ma majd érkezik, erre meg dugig volt pakolva. :)
Pankára viszont mérges vagyok. Kért magának egy b*ott nagy szelet rántott csirkemellet, két falatot evett, aztán nem kért többet. Inkább ment volna játszani. Ment is. Aztán közölte, hogy neki széttört a lába, amikor rosszul ugrott le a kis kilátóról vagy miről. Persze nem tört szét, csak beütötte.
Aztán okos fejemmel kitaláltam, hogy a nyugodt evés miatt inkább menjen gyerekmegőrzőbe. A befele menéssel nem is volt gond, csak a kifele jövetellel. Nagyjából kerek egy órán keresztül nem volt hajlandó a naccságos kisasszony kijönni. Kimentünk, cigiszünet, apát beküldtem nadrágot nézni, vissza a gyerekért. Akkor jutott eszembe, hogy hát biztos melege van már, biztos szomjas, és kéne neki inni. Kellett. Főleg, hogy kokakólás pohárral caplattam be hozzá. Üresen, bár azt ő nem látta messziről. De ezzel végre ki tudtam csalni onnan. Csupán három buszt késtünk le ekkorra... :(
Közben - ahogy írosgattam - kiderült: anyám baromira nem fog holnap reggel sem gyerekezni. Így hát most választhatok: vagy viszem a gyereket magammal, vagy nem megyek sehova. Csodás!
Emellett elindítottam a mosógépet, jó sokáig fog működni, úgyhogy legalább zaj lesz egész este. Hehe! :)
Egyetlen jó dolog a napban: most már tudom, hova kell menni, ha akkora adag gyrost akarok, amennit megenni sem bírok. :) (Na meg persze a hűtőben ólálkodó vanília-eper fagyi, ami próbál visszafagyni a megolvadástól. :))
A szövetpolcot pakolom jelenleg. Félig megpakolva van. Azon morfondírozom, hogy a csajszival visszamegyek és veszek még belőle. Ennyi ruhához...! :)
Kávé fő. Jelentkezőt várok az elfogyasztásához.
Tegnap beolvastam mikinek. Ráfért. Sőt, még fog is kapni fejmosást. Feltéve, hogy nem megyünk ki a kertbe ezen a hétvégén. Megmondtam neki, hogy akkor megfogom a csajszimat és kiviszem egyedül a kertbe, a telefonomat kikapcsolom, és hagyjon békén mindenki! Majd meglátom, mire megyek vele... :)
(Ez egy üzenet volt)
Ma Tomival érdekes beszélgetésbe elegyedtem. Megegyeztünk, hogy szombaton nincs zsibi. Vagyis előbb Szabival. Aztán Szabi kiment. Én meg arra jutottam, hogy felhívom a szeretőmet, hogy szombaton akkor eksön. :) Vette a lapot... :) Aztán Panka jól kiosztotta az apját, hogy hozzon csokit, nyalókát, fagyit, cukrot, és nem utolsósorban pízt. Közben befogta a számat, hogy csendbe legyek, amíg ő mondja a magáét. Egyemmeg! :)
Nokérem, most össze kéne valahogy raknom a nyomtatót, és munkára bírni. Még nem tudom, hogy csinálom, de elvileg 3 és fél óra múlva jelenésem lesz... Majd elválik.
Most mindenesetre iszok egy kávét. Újfent. :) Ha már egyszer hajnali 3-ig kutattam most is - de most szerencsével járva -, és reggel keltem...
Az Apehet meg szeressem, de nagyon. Kiküldtek nekem valami fura papirost. Hármat ráadásul. Hogy még véletlenül se legyen minden rendben a környékemen. Hogyaza...! Holnap könyvelő által lesz megtekintvei, aztán kiderül, ő mit mond, de ettől függetlenül nem tartom kizártnak, hogy bemegyek megkérdezni, mégis mi a fenét akarnak ezzel a rengeteg kódszámos táblázattal. Összevissza vannak rajta a számok - nekem legalábbis összevisszának tűnik.
A régebbi telefonom meg erős tévedésben van, még jó, hogy feltöltöttem az aksiját! Most, éjfélkor kezdett el nekem csörögni - helyesebben Garfieldolni -, hogy reggel 6 óra, ébredjek. Még csak lefeküdni készülök...!
Közben meg wowww! műxik az az új akármi, amit felpakolt miki a gépre. Amolyan szekurity (igen, direkt írtam így, gyengébbek kedvéért:)). Este ugyanis két támadózást hajtott végre valaki a gépen. Még leszedné a kedvenc - nem publikus - műveimet innen...! Ejnye! Nem szeressem az ilyent!
Délután nekiálltam átpakolni pár dolgot a szobámban, pölö számítógép, asztal... eléggé felment bennem a pumpa, hogy úgy össze-vissza volt már görcsölődve a sok zsinór, hogy a cinnt nem lehetett arrébhuzigálni. Az pedig elég rossz dolog, ha az ember jánya rá van szorulva, hogy azzal dolgozzon, nem csak billentyűzettel. Apa természetesen kiborult, hisztit rendezett, meg satöbbi, de ez várható volt. Én meg teszek rá magasból. :)
Panka éppen a hátamra meg a nyakamra pakolja a lakásban fellelhető összes ágyneműt, ami most már igen nehéz dolog, de úgy van vele, hogy ő most elpakolja. Csak ne rám!!!
Honlapfrissítéssel megvagyok, legalábbis az egyikkel. A többin nem tudom, mit kéne frissíteni, mivel híreket azt baromira nem kapok. Lehet felrámolok pár sk-flasht... majd eldöntöm.
Indulászás kávécsinálni.
Oly nagyon örvendezést tartok, hogy a lábam alatt szépen, kidolgozva apró darabkákra tördelt kréta lészen! Ez a jányzó...! Ez egy olyan, hogy na! Főleg azzal a rengeteg elmart-elvakart csípéssel magán. Véresre marta magát éjszaka. :(
mikin ismételten nem csodálkozom. Nyavalyog, hogy nincs kajája, a sült pulykát meg még mindig nem vitte el magával. Meg fog romlani itt a hűtőben, aztán kapom a pofázást, hogy ki kell hajítani, mert büdös van, romlik valami, meg hasonlók.

A padlizsán kivételével, mert azt inkább piacról veszem. A sajt meg rohadt drága volt, úgyhogy inkább majd itt szemben veszek a tetejére. Legalábbis ha lepényébe teszem. De nem biztos... majd még kitalálom.
Egyébként olyan gyönyörű csótányt találtunk az energiaitalok között, hogy öröm volt nézni a komótos lépegetéseit!
Elmentünk dédimama-köszönteni. Kapott virágot, bonbont. Jóska bácsiék is ott voltak. Ismét mosolyogtam egy jót. Imádnivaló emberek, csak a feleség nem engedi szóhoz jutni a saját férjét. Szeretjük őket emellett. Pankának hoztak csokit, sajtos tallért... mindig kap valamit a kisasszony tőlük, pedig igen távoli a rokonság. Nagyjából olyan, mint Fruzsiék nekem. Hoztak dédimamának egy presszókávéfőzőt. Papa meg nem értette, minek kell kipróbálni az újat azonnal. :) Igen tetszetős példány, amolyan visszabeszélős-cappuccino-csinálós. Pannika szívesen belenyomta volna a kezét a forró gőzbe. Apa nem örült neki - bár ez egy elég enyhe kifejezés rá.
A jányzót egyébként nagyjából kerek 5 percre lehetett becsábítani a házba. Pedig gyöngyik voltak ott. Hogyisne, mikor a ház előtt ott a színes kréta, rajzolni lehet vele, a kert középső részén Rexy, hátrébb meg a kacsák, tyúkok, kakasok! Mégis hogy a fenébe gondolhattuk mi azt, hogy ő a hideg, szeles kertből bejön a házba...?! :o Arra még mindig nem tudok ésszerű magyarázatot adni, hogy miért kellett a jószágokat - a kutya kivételével, mert őt ölelgeti-simogatja állandóan kacarászások közepette - kergetni?! Ugyan mi viszi rá? Se én, se az apja nem csináltunk olyat kiskorunkban. Ajaj...
Vasárnap igen hamar arra jutottunk Mikivel - kb. másfél óra alatt -, hogy köszönjük inkább nem kockáztatjuk meg, hogy a roti ránk vesse magát, a nyitott kapun a mérges német juhász "örömmel" üdvözölve előételként falatozzon belőlünk, ill. egyéb hasonló kaliberű és kissé sem veszélytelen négylábúak bármi kárt okozzanak bennünk, így ha tetszik Szabinak, ha nem, abbahagytuk a szórólapozást. Elmentünk a zsibire inkább. Amúgy is ritkán járunk arrafele, lévén nem rendelkezem bérlettel buszra, valamint igen ritkán van olyan alkalom, hogy a kögösötö nyitva legyen, mi mindketten ottlegyünk, a kisasszony pedig itthon, felvigyázással. Megbeszéltük, hogy valószínűleg egy mosóporért kimászkálok majd, ha lesz pénzem, és magamévá fogom tenni. Mikinek vettem egy halvát. Nem úgy tűnik, mintha örült volna neki olyan veszettül. Ő tejkaramellát akart kapni. Majdnem ugyanannyiba került. Én meg nem vagyok hülye, hogy szar tejkaramelláért adjak ki annyit, mikor halvát nem gyakran kap az ember jánya. Panka még mindig azt mondja rá, hogy jajjjnagyonízlikköszönöm, tehát egy év alatt nem változott a véleménye. Bár az ukrán még mindig jobb, mint ez a román - szerintem. Bár embere/ízlése válogatja... A sorok között találkoztunk miki volt tanárával, aki nekem munkatársam volt. Jópofa volt :) ő csókolomozik, én meg sziázok. :)
Úgy döntöttünk, még nem megyünk oviba ezen a héten. Nekem ugyanis elég disznó módon Panka-ölelgethetnékem van állandósult jelleggel, Pankának meg anya-gyilkolászhatnékja. A kettő egyesülésekor pedig megszületik egy olyan gondolat, hogy talán még inkább maradunk együtt egy pár napig. Főleg, hogy apával kiszámoltuk: jelenleg nem tudunk 8000 Ft-ot kiadni egyből az ovira kezdésképpen csoportpénz gyanánt - legalábbis ha nem emelték az összeget... Anyám meg hisztizik miatta, hogy a kisasszony itthon van. Nem érti meg, hogy ha nincs miből befizetni, akkor nincs. Emellett azért érdemes lenne a ruhatárát vele együtt frissíteni a turiból, ez pedig csak úgy lehetséges, ha együtt vagyunk ott. Marad tehát még egy hétig a kelünk reggel-indulunk piacra-fáraggyonakölök.
Kósáék kivételesen egy igen értelmes döntést hoztak: a gyesen levő anyukák (vagy más, arra jogosult személyek) ócsóbban kapnak bérletet. 10 Ft-tal olcsóbb, mint az eddigi. Ezzel kiküszöbölhetik, hogy a gyes mellett kénytelen legyen valaki beíratkozni sulliba a diákbérlet miatt. Okos húzás, ha csak 10 Ft is a különbség... örülök neki.

(Közben Palotás Petra ezerrel nyomja itt Nyh dicsőítését... de jó kis hely amúgy az a játszótér ott Sóstófürdőn! Pankának legalábbis nagyon bejött... meg a majom is! :))
Tehát most itt ülök a gép előtt, és marhára be vagyok csípve, és nem tudom, miért, de nyomkodom itt a billentyűzetet, és ráadásul még félre sem nagyon ütögetek közben. Pedig ez az illuminált állapotban "szenvedők" számára szinte alapkövetelmény lenne...
Hja kérem, aki nyomdász(is)...! (ööö... itt magamra céloztam :))
No hát remélem, holnapra már visszaállítják a régi rendszert, nem ezt az újat.
Apropó! Olvastam itt valaki naplójában, hogy lehet szavazni a Felhasználói felületen a régi fajta dologra. Most nem tudom, miért, de nem találom. Még totálisan alkohol-mentes állapotban keresgettem, tehát nem mondható rám, hogy sokat ittam, és azért nem látom, de tényleg! HOL VAN A SZAVAZÁS????
Egyébként a valami német nevű, de magyar származású-palackozású pezsgőmet iszom annak az örömnek az alkalmából, hogy úgy elbajszintották ezt a weboldalt, hogy iszonyú! Még van belőle kb. egy egész pohárnyi, úgyhogy ha valaki csatlakozni akar, szóljon!
(Közben Tom Hanks-et nézek, időnként hangos felröhögéssel; ezek leginkább humoros részeknél tör elő belőlem...)
DRÁGA HONLAPKÉSZÍTŐ KOLLÉGÁK! VISSZAÁLLÍTANÁTOK AZ EREDETI FELÜLETET??? PLEASE...!!! (Ahogy elnézem, nem én vagyok az egyedüli, aki szerint ez borzalmas - hogy finoman fogalmazzak)
Örömmel, mi, Peti?! :o Csináljátok vissza inkább olyanra, mint volt!
Humorgombócom újabb alakítása:
Mentem be a fürdőszobába, hogy
- Na Panka, gyere ki, elég volt a fürdőzésből!
- Nem megyek - ránézek szomorúan, erre ő: - Jaj, anya, ne sírj, majd később megyek, jó? Még nincs kész.
- Micsoda? - kérdeztem álhüppögve.
- Hát a gumibogyószörp! - jaaaaa....
Elmentünk Edit nénihez is időpontot kérni. Az időpontkérésből kb. egy bő félórás ott-tartózkodás kerekedett ki, Panka addig megkaparintott magának egy rajzolni való lapot nagy doboz színes ceruzával, és vígan odamázolt a következőket - Edit néni szerint igen okosan, értelmesen, komolyan, sőt, mitöbb, eléggé meglepően -: különböző karika, kereszt benne, emberalak, korona, koronaszerű dolog, boltíves akármi. Azért elmeséltette vele Edit néni, hogy mi micsoda:
- Ez kastély, ez apa, ez kapu, ez zászló, ez palacsinta - de hogy lehet egy palacsinta vajh' kék színű, ha mégoly fiatal emberke rajzolja is...?! -, varázs, és kész.
Mindezt egy levegővétellel. Hú!
Jelenleg túl van a kedvenc számítgatós füzetem magához szólításán és telerajzolásán, a nagyinak elmagyarázott Macskafogón, egy bazinagy darab gyurmából sok kis darab gyurmácskát kreálgatásán, amit a Kitty cicába belepakolt, azt bele az apa dohányos diófadobozába, azt átkötni vörös szaténszalaggal, majd anya kezébe nyomni ajándék gyanánt. Anya pedig a cica kinyitása után döbbenten lesett, hogy mi ez, cicakaka? Jött a válasz rá, amely mégoly meglepő is lehetett - volna, ha nem róla van szó - : "Nem, anya, ez gyurma! Hát nem látod?"
A mostani rendszer hibái:
- felhoz négy embert, aki utoljára látott. Sorolom:
1.: Látott: igen utoljára:2008.07.08.
2.: Látott: igen utoljára:2008.08.07.
3.: Látott: igen utoljára:2008.06.04. (az itt szereplő belépés \\\"elkövetője\\\" azóta sajnos már meghalt)
4.: Látott: igen utoljára:2008.08.12.
Ezek a rendszer szerinti utolsó megtekintéseim. Az lényegtelen, hogy ahhoz, hogy kapjak vagy 10 pontot - ami jelen időtartamra vetítve minimum 30 -, meg kell nézni a reglapomat.
- nem tudom, utolsó belépésem óta hányan néztek meg
- átláthatatlan, és egyébként is nem akarom azonnal olvasgatni a már elolvasott leveleimet, mert esetleg olyan ül mellettem, akinek semmi köze hozzá, mi szerepel bennük.
És mi a fenének kell engem minden egyes belépésemkor emlékeztetni rá, hogy valaki, akit ismertem, már nem él???
Szerénytelen véleményem szerint marha gyorsan vissza kéne állítani az eredeti állapotot!