dö napló és egyéb mulatságok

Végre mehetünk ismét oviba. Már csak sms-t kell írnom az óvó néninek, hogy számítsanak Pannira. :)

De amit akartam már egy ideje, most meglépem :) Tehát. Amit annyira reklámoznak, a Persil Gold Eukaliptus változatot kipróbáltam. Egyelőre más változást nem észleltem rajta, csak annyit, hogy kevesebb illata van a ruháknak, mint a sima Gold, ill. a Silan friss illatával nevű változattal mosott ruháknak. De lehet, hogy az én orrommal van gond. :) Kibontás - és használat - után ilyen a zacskó belseje:

(Ja, az a kék adagoló nincs benne gyárilag, az saját)

Gondolom, azok a zöld izék, darabkák vagy mik lennének az eukaliptusz-kivonatok, vagy valami hasonlók. A Silanos változat alapján legalábbis. Merthogy abban meg kék darabkák voltak. A tisztára mosás nagyjából ugyanaz maradt, mint eddig. Nem tudom, miért volt ez jobbnak beharangozva, mint az eddigiek. De legalább az erdőket védjük vele :D

Az allergiám meg újra előjött :S az a sok éves kihagyással működő rohammal megspékelve. :( Nemtom, mi lesz a csajokkal, ha ledőlök én is a lábamról. Merthogy apa ledőlés határán van, az egy dolog. :S De nekem ki kéne tartanom. :)

Érdekes... most lestem meg az általános sulim jubileumos kiadványát (http://www.kistk.hu/documents/zenekonyv.pdf). Kihagytak egy csomó olyan dolgot, aminél ott volt a mi osztályunk, de amikorra felépítettük a hírnevét a kórusnak (Vox Iuventutis), és elballagtunk, onnantól kezdve minden ott van. Betettek olyan volt osztálytársakat mint ballagókat, akik 7.-ben elmentek (és azóta is öregbítik a suli nevét, ha jól tudom, még doktorijuk is van), de kihagyták pl. a karmester-zeneszerző volt osztálytársunkat (Meskó Ica, facebookon is fent van ismerősömként, ha érdekel valakit). Pedig ő is velünk kezdte a sulit. Főleg, hogy már akkor a színházban szerepelt jópár estén, a suli diákjai pedig előttünk-utánunk különböző darabokban játszottak, amit nagy hévvel hangoztat is ez a kiadvány.

Nem tudom, milyen megfontolásból jutottak arra, hogy csak azok voltak zene-tagozaton, akik 5-8. osztályban ott voltak... Könyörgöm, ott volt Simon Dóri is, meg Farkas Laci, Kiss Judit...

Nyomdász szemmel a kiadvány egyébként szörnyű. Meg lehetett volna szerkeszteni sokkal jobban, sokkal jobbra, és csak nekem(!) több fotóm van - és jobb minőségű - otthon, mint ami szerepel benne.

De érdekes dolgokat leltem benne :) Az egyik volt osztályfőnököm még 1977-ben, a suli nyitásakor már ott volt. :) Örvendetes dolog. :) (Igaz, nem szerettük, de hozzá kötődik a '89-es köztársaság kikiáltása Szűrös Mátyással. Akkor volt ofőnk.) (Az a tanár, pardon, tanító pedig, aki megutáltatta velem a nyelvtanulást, konkrétan a német nyelv tanulását szintén kezdettől fogva, de a mai napig ott van.)

Na mindegy. Azért érdekes volt végiglesni az utánunk jövők névsorát. :) A nagy Bölcskei család Erzsikéje is ott szerepel. :) (Guszti velünk volt egy évfolyamon - az ifjabb Bölcskei Gusztáv, volt 8. b osztályos tanuló)

Furcsa, hogy annak a Kobezda Tamásnak a nevét, aki mostanra Mindentudás Egyeteme kitüntetést/díjat/franccsetuggyaminekhíjják-ot kapott, nem találom sehol. Pedig Lengyelországban ott volt velünk. Nagyjából - ezek mellett - említésre sem méltó szinte, hogy a volt Adaggio-tag, Balczó Peti viszont szerepel a listán.

Az is érdekes, hogy nálunk ugyebár nagyon sok embernek volt két keresztneve (pl. Bernadette Éva, vagy Norbert Marcell), de szinte csak a Vad család idősebbik sarjánál (Lilla) van feltüntetve, rajta kívül nem nagyon, hogy kinek mi a teljes neve. Naná! A család kötelez! :D (jó, jó, Elek Judit nevénél is ott van, de hát ő sem olyan "lényegtelen" családból származik...)

Nem vagyok én gonosz, csak tényleg furcsállok dolgokat. Vagyis... annyira nem furcsállom. Inkább elborzaszt a dolog, hogy ennyire a hatalom, a befolyás, stb. irányítja még mindig - és egyre jobban - a "világot". Merthogy nagyon, de nagyon sok embernek onnan indult a karrierje. Nem csak annak az egy-két embernek, aki fel van tüntetve.

nekik: a volt zeneovis tanítónénim, Rimóczy Éva néni meséje - és aránylag sok írás Róla - ott van, benne. Tá bácsi és Ti-Ti anyó. :) (Nekem meg, hehe, megvan az eredeti, lassan a 3. ikszet tölti öregségben a könyvecske:D)

Megint rámjött a konyhabútorleshetnék. :) Vagyis mondjuk úgy, inkább tervezgethetnékem van. Merthogy most a Szatmárinál (sajna nem rokon tudtommal, csak névileg :S) most 879 Ft-tól is vannak konyhacsempék nm áron. Ami pedig manapság nem túl barátságtalan ár. Ja, igen, és azért, mert bedobták az újságot, és a kuttyok nem tépkedték szét. Eddig még. És sikeresen be is tudtam hozni. :) Vagyis Panni találta/látta meg, és közös erővel kiszedtük a postaládából, de végülis konkrétan én hoztam be a saját két mancsomban. :) Találtam ott a zúúújságban járólapot is. 1. osztályút. Ócsót. :) Szóval asszem apa idegbajt fog kapni, ha az orra elé tolom, hogy na tessen csak gyünni ótóval, oszt vegyük megfele! :D

Ímé az link, ha a kedves olvasó nem kapott újságot: http://www.szatmari.hu/dynamic/akc/szatmari_majus/Default.html

Mondtam tegnap pont apának, hogy ez a névnélküli rész tök sötét, és én személyesen üvegtéglát képzeltem el ide, hogy igaz, a szomszéd kertre néz az a pici ablak, ami van, de akkor is, legalább valamennyi fény legyen. 369 Ft-ért meg nem sok darabja. Kéne vagy 12 db belőle. Itt nem messze is üvegtéglával oldották meg a szomszéd kertre néző falat. Fény az megy be rajta legalább. :) Mondjuk... nem tudom, mennyi fény jönne be, mert pont sehogy nem esne oda a nap, max. délben, de talán egy minyimálisan világosabb lenne. Akárhogy is nézem, egy sima kifestés fehérrel, meg ha gazdagok lennénk, egy padlócsere is hozzá elég kevés lenne ide. Emellé még vagy 4-5-6 spotlámpát alsó hangon el tudok képzelni. :S Azt meg állandóan égetni kéne, hogy valamennyi fény legyen. :(

Tegnap vettünk kerítést. Drótból, horganyzottat. 125 cm magas lesz. Plusz persze még a fa hozzá. Merthogy szerintem fából kell(ene) csinálni keretet meg egy átlót is hozzá. Feri nem kifejezetten érti a dolgot, hogy miért is akarom én úgy. Vagy csak nem akarja megérteni, merthogy nőből vagyok, és használom is az agyamat?! :S Az oszlopokkal van mindenáron megáldva, hogy miből legyenek, pedig olyan egyszerű, hogy az csak na! :o Pár db gerenda megvétele miért olyan baromi nehézkes dolog vajon? :o Meg pár db léc megvétele. Na mindegy, én vagyok biztos a hülye. De egyébként gondoltam arra is, hogy sima vascsöveket keríteni a méh-telepről, és azt lepakolászni a földbe. Azzal az U alakú szeg-szerűséggel meg simán oda lehet fogatni - oktojálni :D - a kerítést a léchez. De annyit azért sikeresen elértem, hogy nem lécből csináljuk az egész kerítést, hanem horganyzott acélból. :) Nem tudom, mennyi ideje mondom, de csak a léccel volt eddig megáldva, hogy de léc, léc, léc, és léc! :D Megint igazam van. Nem igazán értem meg, mi a fenéért nem tudják megérteni a pasik, hogy nem üres fejű liba vagyok, hanem időnként jót mondok. :s Bár észrevettem már, hogy anyósom is ugyanígy járt apósommal: anyósom nem egy hülye nő. Én személy szerint még mindig elküldeném egyetemre; és tuti vagy két diplomát párhuzamosan megszerezne. Csak apósom nézi hülyének időnként. Mondjuk úgy, hogy lehurrogja, bármit is csinál. Feri meg érdekes keverék lett. :) Esze az van - általában :P -, de ha rájön a hülyeség, nem lehet vele bírni. Nem tudom, meddig fog ez így még menni, mert hát azért én sem bírom sokáig, főleg nem cérnával. Tegnap sem volt kifejezetten... mondjuk úgy, hogy teljességgel a csúcson idegrendszerileg. :( Fúúú, hogy Katica milyen lesz?! :D Két makacs, okos ember keveréke :D

Íme két vicc, csak úgy levezetésként:

Hárman pecáznak a csónakban, nagy a forróság, egyikük feláll, hogy sört hozzon magának a csónak végéből, megbillen, beleesik a vízbe.
- Mit tegyünk, nem jön fel! - kiált az egyik társa.
- Jobb, ha utánaugrunk, s kihúzzuk!
Egyikük beugrik, pár másodperc múlva felmerül:
- Megtaláltam!
Behúzzák a csónakba.
- Te, ez nem lélegzik! Adjunk mesterséges lélegeztetést!
Épp csak elkezdik...
- Pfúúúú, nem emlékszem, hogy Hugónak ilyen büdös szájszaga lenne...
- Én sem emlékszem, hogy korcsolya lett volna a lábán...

Cseng a telefon a tűzoltóságon.
- Jöjjenek azonnal, kigyulladt a házam!
- Próbálta már vízzel lelocsolni?
- Igen.
- És sikerült eloltani?
- Nem.
- Akkor fölösleges kimennünk, mi is csak ezt tudnánk csinálni.

Legalábbis zacskó-ügyileg. :) Fogorvos doktor néni által csíkozva vagyon a szám belseje, meg jócskán megkínozva. Ja, és kiderült, hogy hiperszuperextra bölcs is leszek. Merthogy még ráadásul a bölcsességfogam is jön. Na meg zacseszt növesztettem odabentre. Hogy hogyan csináltam, hát azt még nem tudom, de marha ügyes lehetek. :) Most gondolkodom... ha már csíkos is vagyok meg zacsesz-növesztő is, akkor az új nevem ezentúl: Marty. :D

Most már kezdek kicsit éhes lenni... a 3. nap végén :S Kicsit olyan eddig a dolog, hogy bemegyünk a klinikára talpgörccsel, majd vagy két hét múlva hazaengednek, hogy szívritmus-zavarunk van, de hogy a még mindig fennálló talpgörcsünk mitől, hát fogalmuk sincs :S :S :S
De azért megkaptam most is, mint Katicánál, hogy "Fú, gyere gyorsan, nézd meg, ilyet még nem láttál, szerinted mi ez?" Imádom a magyar egészségügyet! :S :S :S Megbiztatott a Vladimir doki bácsi - egyébként le a kalappal előtte, alapos volt, rendes, stb. -, hogy milyen fájdalomcsillapítóm van otthon? Merthogy az algopyrinből vagy kettőt kapjak be vacsorára. Mindenesetre már inni is nehézkesen tudok. Legalábbis pokoli fájdalommal, hogy megpiszkálták a bibimet jó alaposan. Most már tényleg csak azt várom, hogy egy sebész fogjon egy altatóorvost a hóna alá, pakoljanak be egy székbe, gázt nekem, oszt szike-tű-fonal, stb., csak szabadítsanak már meg ettől az izétőőőől! De nagyon gyorsan ám!
Nincs kedvem a majálist elbaszni a kedves ügyeletes orvosoknak, az anyák napját meg különösen nem, hogy velem nyűglődjenek. Apropó, anyák napja! PanniCicától kaptam egy "szilvafa"t ajándékba. :) Ezt a drót-gyöngy fűzéses fát. Olan otosz, ügyes nagyjányom van nekem...! :$
Ami zsíros tej volt itthon, hát abból aludt tej lett. A hűtőben. :( Úgyhogy max. pogiba lesz jó. (A múltkor állítólag nagyon finom lett a pogim úgy, úgyhogy talán majd most sem lesz naon szar) Ergo a kávéhoz használt másfeles tejcsiből csináltam buktát. Majd elválik, ízileg milyen lesz. Remélem nem lesz nagyon száraz tőle... Csak kevesebb a zsírtartalom benne, vagy 2 %-kal, mint a sima tejből készült süti.

Te jó ég, hát hol is kezdjem?!

Anyu jött. És elment. Én meg pont akkor, amikor jött, pár órával az érkezése előtt ágynak estem. Illetve dőltem. Nem önszántamból. Csak jobban tettem, ha bebújtam a takaró, a paplan alá, minthogy ébren legyek szarul. Jelzem nem is bírtam talpon maradni. :S Tegnap este még úgy volt, vagyis vasárnap este, hogy hétfőn reggel a csajok átvándorolnak a mamához, és ott húsvétolnak, én meg a saját anyukámmal itthon maradok. De reggelre "csodák", vagyis annak a rengetegsok lázcsillapítónak a hatására, ill. csodájára lement a lázam. Viszont előtte kb. fél órát meg ilyeneket bírtam talpon lenni, aztán (jó)pár óra fekvés. Hol alvással, hol nem alvással. De most pár nap alatt bevételre került nemtom, hány, de sok-sok ezer mg-nyi fájdalom- és lázcsillapító cucc. Meg C-vitamin. Meg Kalmopyrin. És egyik sem gyenge cucc volt. :S No mindegy. Katica még mindig beteg egy kicsit, viszont a nyuszi hozott neki fogacskát!!! :) Igen, kibújt az első fogunk! Anya örül! Apa... igen, ő is örül. :) Panni is, Nagyi is, a többiekről egyelőre nem tudok nyilatkozni. :)

Rebinek pedig a picsáját szertendő szanaszéjjel fogom rugdosni! Lenyúlta, ill. megette celofánostul a PanniCica csokinyusziját meg az egyik csokitojását - ráadásul még azelőtt, hogy PanniCica megtalálhatta volna! Mondtam apának, hogy csúnya dolog, de remélem keresztbe fordul a torkában a falat! Apa szerint igen erős bélfájdalmakkal fog küzdeni az adott kutty. Meg is érdemli!!! Csak úgy lenyúlja?! Mi a f*t képzel magáról??? GRRRRR!!! Szegény drága PanniCicám azokat a kutty-által megevett csokikat már nem tudta begyűjteni, de azért így is örült nagyon, miket lelt szét... mondjuk szórva a kerben. :) Olyan, de olyan örömmel gyűjtögette össze, hogy öröm volt nézni! :) Én drága kis királylányom! :$

Anyu ismét jót alkotott: dédim féle legényfogót. :) Tegnap este, amikor már fel tudtam kelni az ágyból, mondtam is anyunak, hogy nem vagyok én olyan nagyon biztos abban, hogy az a süti kitart reggelig. Aztán - hála apa... mondjuk úgy: csúnya nézésének - megmaradt a süti. Nagyobbik része. :) Finom volt, na! :) Igen nagyon erőteljesen uralkodnom kell(ett) magamon, hogy ne zabáljam fel az egész tálnyit. :) Amúgy nem szeretem a süteményeket, sőt!

Az azért jópofa volt, hogy szombaton fogtam magamat, és lázasan, amíg apa aludt, nekiálltam kertet rendberakni. :S Ez abból állt, hogy elkezdtem öntözőrendszert fabrikálni a két hátsó, nagyobbacska szamócaültetvényhez. A gond csak ott van, hogy a talaj a kapu fele lejt, nem pedig hátrafele, a hátsó kerítéshez. Erre pedig csak az öntözőrendszer félig-meddig kialakítása után jöttem rá. PanniCicával egyetemben. :S De olyan nagyon ügyes volt a nagyjányom, hogy ihaj! :) Segített, még az ereszt vagy mit, amiből csináltam a cuccost, még azt is segíteni akart vinni. :) Én édes, okos, jószívű, gönöjűszép nagyjányom... :$ Igen, végülis lehet akkor tettem be a kaput magamnak, de nagyon... Lefőttem ugyanis a napon, de nem kicsit. A házban meg ugyebár jóval hűvösebb volt, mint odakint. Bár nem sokat rohangáltam én befele. :) Volt elég dolog odakint is. :) No, hát miután végeztünk az öntözőrendszer-mékingeléssel, az elöl levő ágyást vagy mit kezdtem/tük el rendbetenni. Most már úgy néz ki nagyjából, mint aminek gazdája is van. :) Hatalmas nagyra megnőtt szamócatövek, felásott földben, kétnaponta locsolással - nem kell gyakrabban, úgy vettem észre -, meg felástam a tavalyi retek helyét. Meg persze gazoltam egy sort. Na itt már totálisan ki is készültem szombat délután. De ma - pardon, tegnap, szóval hétfőn - délután végre valahára sikerült azt is csinálni, amit én akartam, meg PanniCica is vágyott rá: ültettünk retket!!! A felásott, jócskán beöntözött földbe. :) Bódoccságos PanniCicám volt utána. :) Asszem legalábbis. :$ Szóval most már lesz - remélhetőleg - egy hónap múlva retkünk. :) Vagy ha hamarabbra sikerül csinálni megfelelő tápokkal, akkor hamarabb. :) Én - szerénytelen véleményem szerint - bazinagy retkekre meg szamócákra számítok idén. Ugyanis most már ténylegesen figyelgetve van a növényekre. :) Az állatokra is. :) A csigákra főleg. Márminthogy ne ólálkodjanak a szamóca környékén. Akik pedig ott ólálkodnak, azok a csigucik átmennek repülő csigákba. :D Viccet félretéve: a kerítés, ill. a kert túlsó felére dobáljuk őket, együttes erővel PanniCica és én, egy csomóba, hogy együtt legyen az a fenemód kiterjedt családfaágakkal rendelkező, szamócazabáló csigacsalád. Nem eltapossuk őket, csak esélyt adunk nekik átköltöztetéssel, de a szamócásból való kitelepítéssel a jobb, boldogabb élet reményében. :D Szépen megaszondtam, mi? :D

Anyunak mutattam, milyen is a szabad levegőn száradt ruha szaga. Vagyis illata. :) Fincsiiiii!!! :) Finom, száraz. :) Nem tudom más szóval leírni, de az tuti, hogy a Silan, a Persil, a Lenor, az Ariel, meg a többi cég egyike sem tudja előállítani az itteni illatot. :) Merthogy itt a szélnek és a napfénynek igenis illata van. :) Meleg illata. :) Azért érdekes... amik a szabadban száradtak ruhák, azokat nem kifejezetten kell vasalni. Hogy miért is, hát az számomra talány. Tippem az van: talán azért, mert szinte beleégeti a nap a saját sugarait. Vagy hogy teljes mértékben megszáradnak a szálak a ruhákban, nem csak úgy tessék-lássék módjára. Hümm... Franccsetuggya. :)

Az anyukám volt egyébiránt most a megmentő. Ő kreálta a sütit, meg a salátát is. (Majdnem)minden meg volt véve a salihoz meg a rengeteg, betervezett sütihez, csak az nem volt sehol számításba véve, hogy én bizony leesek a lábamról, de nem is kicsit. De hát csak 8 ember locsolgatott meg minket. Feri nem tudom pontyosan, miért, de még 6-ot várt, hogy majd jönnek. Na jó, én is számítottam még 3-ra. De nem is baj, hogy nem jöttek, legalább ott, oda, rájuk nem ragasztottam semmiféle megfázást. Ferinek - mondjuk úgy, finoman, nőiesen - más a véleménye a dologról. És nem kicsit lepődött meg, hogy nem jöttek már mások, miután elindult locsolgatni. Szegénykém... iszonyat nagyon nagyokat fog még lepődni az életben! :S Csak nem tudom, hogy fogom rá felkészíteni. :(

Anyu más miatt is megmentő volt. Katica számára legalábbis. Meg az én idegszálaim számára. :) A kisasszony ugyanis az elmúlt másfél napban szinte végig ölben volt. :) Merthát a nagyi arra való, hogy őt szórakoztassa. Mindkettő! De ha csak egy van itt, akkor meg duplán szórakoztatásra teremtett lénnyel van dolga a babának, és ez bizony azt jelenti, hogy a baba fenséges pici picája egy árva pillanatig sem lehet lerakva. :D Még aludni is csakis és kizárólag a nagyi ölében volt hajlandó. Az pedig egyenesen vérlázító felségsértésként vonult be a köztudatba, ha őfenségét le merték pakolni egy percre is. :) Hiába... a nagyi az NAGYI! És punktum! És vita nincs! :D

Vikinek viszont most lestem meg iwiw-en a babáját. :) Ex-sógornőm, itt laknak pár utcával arrébb, és csak neten keresztül láthattam a picijét. Jó, mi? Az is, hogy Panni nagyjából egyszer találkozott eddig összesen a középső uncsitesójával a vérszerinti apai oldalról. Azt is véletlenül, az orvosnál. A legnagyobbal szerintem még soha nem futott össze. A legkisebbel sem, de hát a pici Kata baba még tényleg pici. Legalábbis időben pici. Méretben nem. :) Hatalmas csöppség lett! :) (Jó nagy fába vágjuk a fejszénket Ferivel, ha mi egy ténylegesen létező, működő családot akarunk felépíteni! :$ De ha más nem, legalább mi megtesszük. Tudok két kislányról, akik nagyon szeretetéhesek, és rájuk fér, hogy igazi családjuk legyen, legalábbis anyukával, apukával, testvérkével. :) Ha mások elbaszták, az ő bajuk, mi nem fogjuk!)

Babucikám tegnapelőtt - miközben ótóbrümmbrümm-mékingelés folyt nagyban - úgy döntött, ő biz belázasodik, de nem adja alább 39,2-nél. Veszettül örvendeztem neki. Annak meg méginkább, hogy másnap mindenki, aki elérhető lett volna délelőtt, melózott. Így hát két csajjal felkerekedtem, és irány a doki néni. Sétáltunk egy jó nagyot. :S Doki néninél meg kiderült, hogy nem csak Katica van igen erős mandulagyulladással, hanem a "tünetmentes" Panni torkában is ott figyelget a vírus. Kacsingatott a doktor nénire. Szuppppperrrr!! :( Aztán na jó, méricskézzünk is, ha már ott vagyunk. Méricskéztünk. Helyettesítő védőnéni volt. Ő pedig azt mondta, hogy le vagyunk fogyva, nem eszik eleget a baba. Hmmm... végülis kb. egy hete nem eszik rendesen... de az azért már határozottan éééérdekes megnyilvánulás volt, hogy vegyem meg a tápszerhez tartozó tejpépet, és azt adjam neki, ne a tejbegrízt tápszerből, hogy hátha azzal telítődne a pocakja. Peeersze, azonnal! Majd csakis megveszem, mikor annak örülök, ha hó végéig kitart a pénzünk, nemhogy egy doboznyi ilyen drága kaját a babámnak, főleg úgy, hogy egészséges korában sem volt hajlandó megenni! Csak 779 Ft-tól kezdődik egy 250 grammos doboz. Csak! Főleg úgy, hogy az nem pontyosan, csak megközelítően olyan, mint a mienk. Ott egye meg a fene, tán csak kilábalunk ebből a rohadt gyusziból gyorsan! Egyébként meg mi a biztosíték rá, hogy a Manó meg fogja enni most a tejpépet? Semmi!

Hazafelé azért útba ejtettünk egy-két játszóteret PanniCica legeslegeslegnagyobb boldogságozására. Amíg Katica alukált a félárnyékban, Panni ugrándozott, csúszdázott, falmászott, homokozott, stb. :) Meg a Pennyt. Meg a Rossmannt. Ennek örömére sikeresen benne is maradt az autóban a Rossmannos zacsi, Pannivitaminostul-babafürdetőstül együtt. Ja, igen, vettünk egy babafürdetőt, 500 ml volt 559 Ft, ráadásul Johnson&Johnson. A saját márkása a Rossmannak meg 599 volt az ugyanakkora méret. Akkor már csak az eredetileg drágábbat veszem meg, nem? :)

Tündérbogyó - még mindig Katica - pedig újfent és ugyanúgy eljátszotta az egész éjszakai fentlétet, mint előző este. Nem tudom, honnan, de iszonyat tehetsége van a "nehezítsük meg a lehető legjobban a saját gyógyulásunkat!" projekt végrehajtásához. Eddig úgy állunk, hogy lázcsillapító kúp, szirup, hűtőfürdő és hidegvizes ruha - csakis anya ölében viseljük el fél percig a kínzást! - együttes használata esetén tudott annyira alacsonyabb - 38,3 - hővel rendelkezni, hogy el tudjon aludni. Emellé természetesen a totális kétségbeesés - és amin elbőgtem magam kishíján a meghatottságtól - és az anyahívás volt a terítéken. Olyan édesen hívott, hogy ihaj! Hát lehetett ennek a lázas, beteg, édes kis manónak ellenállni??? NEM!! :) Egyből ölbekapás, ringatás... na meg anya részéről fél 2 környékén kétségbeesés, hogy úristen, kit riasszak, hogy most már orvoshoz kéne vinni, mert nem megy le a láza semmivel. Félek a mostani éjszakától. Nem a sötéttől, hanem az újabb átvirrasztott-átszenvedett éjszakától. Mi a fenét vétett egy kisbaba bárkinek is, hogy ilyen szenvedéssel járjon minden egyes megfázás, ill. mandula-torok-mikor mi gyulladás? Nem értem meg a jóistent. Vagy a sorsot. Vagy tudja a tököm, mit, de azt, ami irányítja az életünket. Jelen esetben Katicáét. :(

Panni viszonylag jól viseli a dolgot, remélhetőleg a folyamatos levegőn, napon lét eltünteti az összes vírust, bacit, isten tudja, mit, ami a szervezetében van. Be nem lehet huzigálni az udvarról! :) Az biztos, hogy szolibérletet egyik csajszinak sem kell már venni :D Katicának hogy a kicsi kacsója kint van, meg az arcocskája, hát a kezén tuti látszik, hogy barnul, de nem gyengén :) Panninak meg arca-karja le van barnulva :) Helyes! :) Én gönöjűűűséges csajszikáim :)

Azt hiszem, iszom inkább még egy kávét. Rám fog férni. Csak a Bioparoxot el ne felejtsem fújkálni a torkomba, különben húsvétra hangom sem lesz egy szál se. :S

Szende rávilágított a dologra, amiért eddig nagyon mérges voltam. Most már kevésbé vagyok mérges. :) Nu. Tehát.  Kiderült, a kuttyok mi a fészkes fenéért mászkálnak bele az ágyásba, és mi a fészkes fenéért van kikaparva egy jópár rakatnyi virágföld. Hát úgy döntöttek, hogy átmennek Timon&Pumbába. Mert nincs is jobb a frissen kikelt cserebogárnál! :) Kiszagolják, kikaparják, bekapják, és hammmmm! Volt - nincs cserebogár. Helyes-helyes. :) Okos kutttttyok! :)

Ma este megtekintésre került a fészbúkról szóló filmecske. Tényleg muszáj volt végiglesni, igaza volt Ferinek. Saját vélemény alapján bíró legyen a talpán, aki igazságot tesz, hogy kié is az adott weboldal, ki találta ki! Szerintem nem egyedül a cukkkerbergmárké. Szerintem. Tény, hogy sok ember közreműködött benne, de totálisan, mert ha nem érik bizonyos élmények a srácot, nem hozza létre az adott oldalt. De valamit nem értek. Ha nem reklámozott senki a honlapon, mégis hogy a fészkes fenébe volt bármire is pénze a srácnak, hogy fent tudják tartani az oldalt??? :o Talány... :S

Anyunál előreléptem. Bizonyos nem kívánatos cég munkatársait - mondjuk így: - kipenderítettem. Fizikailag nem, ugyan, mentek ők maguktól is, hehe. Meg haha. És akkor fogok igazán röhögni, ha a földszinti gyilkos magdi néni - nem, nem érdemli meg, hogy nagy betűvel írjam a nevét - is hasonló módon fog repülni, de minimum lejáratódni. Valószínűleg mostanra a környék tele van anyunál a művelgetésemmel, hogy most vagy megvesztem, vagy nem tudni, mi van velem, de inkább nem akarnak ujjat húzni velem. A földszinti gyilkos legalábbis jó nagy ívben került. :) De olyan látványosan, hogy azt fel kellett volna venni videjjjóra! :D Csak röhögtem magamban egy-két sort. :) (Feri nem hitte el, hogy miket műveltem, aztán meg mégis. Na jah, kérem, ha szerénytelenségem fel van húzva... :))

Délutáni levezetésképpen elugrottunk Ágiékhoz. Szééééép házat vettek! :o Csak lestem! :$ Valami iszonyat jó elosztással van az egész megcsinálva, és kívülről nem látszik, mekkora. Mármint belülről. Ha egy zongora - nem pianino, zongora! - nyugisan elfér a nappaliban, meg mellette még más is, akkor sejthető, mekkora a házikójuk! :$ A kuttyuk pedig hót... olyan, mint egy hatalmas, nagyon nagyra megnőtt MACI! Macika - bár inkább lehetne mammutként emlegetni, akkora böhöm nagy állat, és tényleg Manfred a neve, meg hát a mesehősről kapta az elnevezését :) Édes nagyon. :) Na jó, a feje jóval nagyobb, mint az enyém... találó a neve. :) Panni meg mint Sid volt jelen - mostanában úgyis a lehető leglehetetlenebb pozíciókban képes elaludni -, Tigrisbigris meg Katica lehetett volna, a kis picibaba meg monnyuk Zalánka - az a pici fiúcska annyit, de annyit tud kacarászni, hogy ihaj! 5 hónapos, és udvarol, kérem, uddddvarol! Naon édes! :) És kész is az egész Jégkorszak első rész. :) További statiszták: Zalánka bátyuskája - ő is egy csudaszép, vagány srác, de tényleg nagyon-nagyon-nagyon szép kisfiú! -, Ági&Jani - anyuka 1.&apuka 1. -, mi Ferivel - anyuka 2. és apuka 2. :D

További érdekességként azért megemlíteném, hogy aki vendéglátóhelyet akar működtetni, ráadásul haszonnal, az lesz szíves úgy számolni, hogy minyimum 40-50 000 Ft csak a kávé elkészítése/hó. További részletekért forduljatok hozzám! ;)

Megtekintettük. Mármint a Csárdáskirálynőt. Rátonyi Róberttel. Akarommondani Honti Hannával a címszerepben. De egyébként nem tudom eldönteni, igazából ki is a főszereplője. Az első felvonásban ugyanis nagyrészt Bóniról szól az egész. A grófról. :) Mint az köztudott. :) :) :) Panni meg nemtom, honnan vette ezt a Honti Hannás-Csárdáskirálynős stílust, de időnként totál úgy beszél, mint a Csárdáskirálynő. Főleg, ha elszólja magát. És olyankor meg kell zabálniiii, annyira édes! :)

A csajsziknak tetszett. Katica lesett nagyokat, főleg, amikor táncra perdültem vele - igaz, a kánkánozás vagy mi a fene nem kifejezetten könnyű dolog, ha az ember jányának a mancsában egy ilyen sószsák van :D -, Panni meg egyenesen kacagott rajta. Érdekes, hogy volt olyan poén, amit értett. :o Anyja jánya, na! :)

Igaz, elkezdtem nézni kb. 4 körül, és lett 9 óra minyimum, mire végig tudtam lesni. Persze közben uzsiztatás, vacsiztatás, fürdetés, lefektetés, stb., elvégreis anyából vagyok, vagymi?! :) Na meg begyújtás két helyre egyszerre. Érdekes... ahogy lemegy a nap, azonnal, kb. 10-15 perc alatt totálisan lehűl a ház. Előtte meg dögmeleg van. Úgyhogy elég gyorsan és hatékonyan kell akkor begyújtani. De hát sikerült. :) Igaz, hogy baromi nehezen, de siker. :) És Panni szavaival élve "olyan szag van, mint amikor füstöltsajt". Ezt pedig a kinti melegebb idő, mint a benti eredményezte. Mint az köztudott. :D

Délben sétáztunk egy kicsit, el, egészen az Aldiig. Nagy séta volt. :) Katica úgy döntött, hogy amíg az ő fenséges pici picáját rázzák - legalábbis a babakocsi által -, ő biz alukálni fog! A gondolatot pedig tett követte. Pár házzal arrébb elaludt, majd a fagyiknál felébredt - ugyanis megálltunk nézelődni :) -, és morcos pofát vágott, hogy hát ő nem igazán aludta ki magát, micsoda dolog, hogy megállt a babapicarázás. :D Jelzem, Panni szerint kirándulni voltunk. :)

Stella meg feszt ugrál mostanában az ablakra. De most már tudom, miért. Kikeltek azok a rohadt kurvakibaszott cserebogarak. Hogyafeneennémegazösszeset...!!! :@ Gyűűűűlölöm őket! De a kutty(ok) legalább el akarja(ák) kapni és megenni. Hála a jó égnek, legalább ennyi jó van bennük! :) Sőt, sem Pamacsot, sem a galambokat nem akarták még eddig megenni. :)

Ahhh, na igen, sikerült eljutni Écihez. És mivel még előtte a Rossmannba történt egy beugrás (apa rámszólt, hogy márpedig sipircelés be és vegyek hajfestéket), így a végső döntést Écire hagytam: vörös legyek-é avagy fekete. Hát, vörös lettem. Aszonta, hogy ő a vöröset kenné fel rám. Hagytam magam. :) Most tehát vörös hajjal h(l)ódítok. :D

Délután fene nagy jókedvemben jútúbozásra adtam a fejemet. Előkerült ott egy rakat régi dal, ami még boldogságos fiatalkoromból való. Mondhatni gyermekkorom slágerei. :) Konkrétan kb. 12-13 éves koromtól felfele. Konkretizálva: TCS - A legjobb méreg, Kerozin: Hugacsaka, stb. Most meg ahogy tovább leskelődtem a neten, újra - és még mindig - az egyik kedvenc darabom, a Csárdáskirálynő került elő. Franncsetuggya, mit és hogyan kreált ez a Kálmán Imre anno, de rám iszonyat erővel hat a Jajj, cica kezdetű nóta, a Lyányok, a lyányok cíművel kiegészítve. (Ja, nem, nem írtam el, sőt, a helyesírás-tanáraimat sem kell előkutatni, hogy megbuktassanak, eredetileg LY-nal van írva.) Mondanom sem kell, gondolatban buli volt a köbön. :)

De más is volt ám délután. :) Sütöttünk kuglófot. A jányaimmal. Panni a tojást segített törni, Katica pedig a gyerekszobában levő összes cuccot szertendő szanaszét dobálni. Ezt a két dolgot pedig a két jányzó egyszerre művelte. :) Az én két imádnivaló csajszikám. :)

Ímé hát a Rátonyi Róbert nevével fémjelzett egyik videó, ami számomra azzzzissssten! :)

Ez pedig egy másik, szintén emlékezetes dal:

Eljutottunk Marcsihoz. Nagyjából egy egész félnapot ott ültem. És akkor még úgy tűnt, jó lesz, amin dolgozgatott. :) Szegénykém, jól megszenvedett velem. De mondta is utána, hogy ő még ilyen karommal nem találkozott, ami ennyire ellenálló lenne. :)  Na jah, kérem, én ugyebár különleges adottságokkal rendelkezem. :) Nincs csúnya nő, csak még nem ittál eleget :D Meg az is idevág, hogy "Érdekes arca van. Érdekes, hogy ez egy arc." :D Mondtam már, hogy imádom W.A. beszólásait? :) Noszóval. Azóta alálevegősödött jó sok karmomon a porcelán. Ami amúgy szép lett, meg naon teccik, de csütörtök óta én személy szerint számolom a napokat, vajon mennyit bír még ki a karmomon a porcelán. :S De amúgy nem mindegyik karmom szándékszik megszabadulni a porcelántól. Csak a mutatóujjaimon levő. Egészen fel van válva a fehér részig. Merthogy fehér és rózsaszín(es) porcelánból van mékingelve. Még jó, hogy nem tip-es lett a karommékingelés! Akkor már sztem az egész levált volna! :S

Ma pedig... ha jól emléxem, 2-re van megbeszélve Écivel a fodrászolgatás. Hmmm... de még nemtom, milyen színű legyen a hajam. Feri feketét szeretne. Én sötétvöröset. Vagy hidrogénszőkét :D Jó, azért azt annyira neeeem :D De még télleg halvány segédlila fingom nincs róla, hogy milyen színű legyek. Elvégre is jön a nyár, és a hajamat így is - úgy is ki fogja szívni a nap. Amit egyébként szeretek. Mármint a hajszín-kiszívást. Ezért tehát nem sok értelme van sötétre festeni. Meg hát mivel amúgy is szőőőőke vok eredetileg, ahogy egy fél centit is lenő a fekete haj, az már elég csúnyán és durván látszik.

El kéne majd indulni lassanként a városba befele innen messzekünhonbó'. A kerítést szerencsére itt nem sokkal arrébb megcsinálták, úgyhogy remélhetőleg a többi helyen nem fog kiugrálni a két kutya a kertes házból. Merthogy eddig kiszökdöstek előszeretettel. Főleg, amikor az emberek arra járkáltak. De hát most egyébként tökmindegy, hol megyünk, mindenhol beleragadunk a sárba. Merthogy csatornáznak! Na jah! :S Most már ki tudunk jutni a házból, de minek?! Jön egy pár csepp eső, és az addig poros járda/úttest átváltozik csúszós-ragacsos sárlavinával beborított akadálypályává. Level 3 (nehezített pálya): juss el a kockaköveken keresztül az oviba! Merthogy az úttesten lehetetlen közlekedni, akkora a ragacs :S Nem tudom, hogy a francba engedhette meg ezt Kiss Attila, hogy ilyen legyen ez a "munka". De hát ő tudja... mi meg szenvedünk tőle.

Ahhh, juteszembe. Csináltam pogit. Aludt tejből ám! :) A jányoknak ízlik, Ferinek ízlik, anyunak ízlik... csak én érzem rajta az aludt tej szagát, de nagyon, és én nem nagyon bírom enni. :S Fene a válogatós ízlésemet!

No, el... pacolászni kéne. Amíg le nem dőlök én is a lábamról ezzel a fránya megfázással. Amúgy meg franc a rohadt esőcsepergésbe! Meg az egész nedves időjárásba! Fát kéne vágni, amit nem takargattunk le. Most meg el van ázva. :S Annyira nem, hogy csepegjen a víz belőle, de eléggé, hogy nehéz legyen vágni. A három fatörzset hátravittük tegnapelőtt Ferivel. Merthogy nagy okosan kitaláltam, hogy biztos eléggé kiszáradtak már ahhoz, hogy meg tudjuk emelni. Na jah!  Én és a hülye ötleteim! Hát egyhamar nem fogom cipelgetni a fatörzseket, az tuti! Nem tudom, hány kilósak voltak, de hogy a 100-at verték, és nem is kicsit, az tuti!

Meg most láttam nemrég, hogy volt osztálytársam miféle fotókkal (=ismeretséggel) rendelkezik. Petrovics Emil. Fúúúúú, aztaaaa...! :$ Irigylem. :$ De hát biztos sokat dolgozott érte. Merthogy nemzetközileg elismert karmesternek és zeneszerzőnek lenni, ráadásul nő létére?! Nem semmi! Gratula! :)

Megint kaptam tegnap levelet, kivételesen a MOKK-tól. A franc megegye azt a kurvakibaszott kocsit most már! Nagyon elegem van belőle, hogy hozzám jönnek miatta a tilosban parkolás, szabálysértés, stb. levelek! Még jogsim sincs, bameg!!! Nem, egyszerűen nem értem meg, mi a fészkes francnyavalyáért olyan kurvakibaszott nehéz átírni egy autót a tényleges használójának a nevére, ha egyszer már én is aláírtam a papírt! Hogy évek óta hiába van üzembentartói szerződés, nem képes Pötyi bevinni az önkormányzathoz azt a rohadt cetlit...?! És NEKEM van belőle hátrányom, nem is kicsi?! BAMEG!!!!!!!

Ilyen késői órán, amikor a kedvenc filmsorozataim mennek a tv-ben, én biz itt ücsörgök a gép előtt. Mert... csak! :) És ha van, aki olvas, akkor tessék, olvasson, hallgassa, amit szeretek :)

Végre valahára volt olyan kedves a bankom, és hozzáférhettem a GYES-hez meg a csp-hoz. Meg is lett az eredménye: Katicabogárkám kapott kiscipőt meg egy babakocsit. Mindkettő félre volt rakva. Asszem a Katica nénihez elég gyakran fogok innentől kezdve belesni, már dumcsizni is jó vele. Amolyan titta kereskedő-fajta. Amellett, hogy őt is ugyanúgy hívják, mint a MiniManómat, és közelebb is van, mint a másik bababolt. A többiről nem is beszélve :D

Katica persze egyből ki is próbálta a mamánál levő babymobilt a tiszta cipőcskéjével, és legnagyobb örömünkre a földet, ill. a füvet sikerrel beleoktojálta a tiszta, vadonatúj kis kocsicipő textil talpába. Nem baj, anya PanniCicával már átment mosó masába, ennyivel több vagy kevesebb már édesmindegy neki :) De olyan nagyfokú érzelemkitöréseket produkált a "járművezetési gyakorlat" közben, hogy öröm volt nézni! Főleg, hogy azon a zöld kicsi kocsin még piros duda is volt!!! :) Van egy sejtésem, mi lesz mostantól a fő sláger, amin össze tud veszni a tesóval, ill. az uncsitesókkal. :D

Vissza Katica nénihez. :) Olyan, de olyan szupi babakocsit láttam most ott nála, hogy ihaj! :$ El is határoztam, hogy ha még egy baba lesz, és Ő is kislány lesz, pont olyan, rózsaszín babakocsit fogok venni Neki. Ez tuti! :) Nem fogom hagyni, mint most, hogy csak úgy vegyen egyet apa, és - fogalmazzunk finoman - nem jót vett.

Az "új" babymobil pedig egy háromkerekű, szürke játékszer, amin a zipzár a rossz, ezért hozzájutottunk cirka 5000 Ft-ért. De ennek megvan a csomagtartója, jipppijééééé! :) Lehet bele pakolni mindenféle jót: almát, banánt, sőt, még a kuki is belefér! :) Ja, meg hát a kereke eléggé le van eresztve, strapálva, és a pókok igencsak a porra építkeztek pók-kastélyt... de hát minek is van a mosószer meg a fertőtlenítő, ha nem erre?! Meg az én mancsom. :) Az anyukák, főleg a kisgyermekes anyukák mancsát ugyanis arról lehet megismerni, hogy bűűűzlik a fertőtlenítőtől, jobb esetben sterilizálótól. A fejük pedig a kialvatlanságtól fehérebb a falnál, ill. a kozmetikai szem-alatti-fekete-karika-eltüntető-korrektor-gyártó cégek első számú alanyai. Kipróbálás és állandósult használat szempontjából legalábbis. :) Emellett messziről látszik rajtuk, hogy fél perc alatt képesek lennének összeesni, ha hagynák magukat, valamint a nap legkülönbözőbb szakában képesek idétlen mondókákat, dalocskákat gagyarászni az üvöltő hiszimasinájuknak, valamint a jóisten adott nekik elég agynélküliséget, hogy bármikor (értsd: bármikor!) elő tudjanak varázsolni idiótábbnál idiótább grimaszt, hogy a baba, aki amúgy ordít megállás nélkül, elhallgasson. És nem tudnak haragudni a picikre. :)

No de vissza az eredeti témához. :)

Valamikor mostanság már csak muszáj lesz időt szakítani arra, hogy a karmomat megcsináltassam Marcsival. Csak még nem tudom, apát hova fogom addig lerakni, ill. a babával mi lesz a helyzet. Merthogy 4,5 órát tuti nem fognak kibírni, amíg Marcsi dógozódik rajtam. :D De terveim szerint max. a hét végére lesz szép karmom. 10 db ráadásul. Majd beszámolok róla, hogy milyen lett a franciám. A többit inkább nem írom le, már francia-téren. :D

Ma Julika néni rámnézett döbbenten, hogy jó sokat fogytam! Óvatosan közöltem vele, hogy még mindig keményen 92 kg vagyok. :) Jó nagyot koppant az álla a földön. Majd felhomályosítom legközelebb, hogy a favágástól is lehet izmosodni. :D

Noshát, akkor elhúzok, mint a vadlibák. Kávéfőzni. Félre-nem-értés tisztázása végett. :) Terveim szerint ma még - jó anyukákhoz híven - kitakarítom a babymobilt, kiteregetek, kimosok egy újabb adag ruhát, el/felmosogatok, elpakolok (húúúú, de utálok pakolni!!!), sepregetek, felmosok, meg hát még hajat is kéne mosni. Így ennyi röviden. Merthogy anya fáradt. :)

"Anya és Apa Tv-t néztek, mikor Anya ezt mondta:

- Későre jár, fáradt vagyok, megyek, lefekszem.

Bement a konyhába, megcsinálta a szendvicseket másnapra, elöblítette a popcornos tálat, húst vett ki a fagyasztóból a másnapi ebédhez, leellenőrizte a müzlis dobozokat, feltöltötte a cukortartót, tányért, kanalat tett az asztalra, bekészítette a kávéskannát másnap reggelre.

Néhány nedves ruhát betett a szárítóba, egy adag ruhát tett a mosógépbe, kivasalt egy pólót. Felvarrta a lelógó gombot. Felvett néhány ottfelejtett játékdarabot az asztalról, visszatette a telefont a töltőre, a telefonkönyvet pedig a fiókba. Megöntözte a növényeket, kiürítette a szemetest és felakasztotta a törölközőt száradni.

Ásítozva és nyújtózva egyenesen bement a hálóba. Megállt az asztalnál, írt néhány sort a tanárnak, kiszámolt egy kis pénzt a túrára, előhúzta a szék alá rejtett munkafüzetet.

Aláírta, megcímezte és felbélyegezte barátainak a születésnapi képeslapot és írt egy rövid listát a fűszeresnek. Mindkettőt a táskája mellé tette. Aztán Anya megmosta az arcát 3:1 lemosóval majd éjszakai krémet tett rá, megmosta a fogát, lereszelte a körmeit.

Apa kikiáltott: – Azt hittem, hogy lefekszel!

- Már megyek - feleli.

Vizet öntött a kutya táljába, kiengedte a macskát, majd meggyőződött róla, hogy az ajtók zárva vannak és az udvari lámpa ég.

Mindegyik gyerekénél lekapcsolta az ágy melletti éjjeli lámpát és a Tv-t, felakasztott egy inget, bedobott néhány koszos zoknit a szennyes-tartóba majd volt egy rövid beszélgetése a még fönt lévővel, aki még mindig a háziját csinálta. A szobájában beállította az ébresztőt, kitette a másnapi ruháit, sámfát tett a cipőjébe. Még 3 dolgot adott a 6 legfontosabb megteendő dolog listájához. Elmondta az imáját és elképzelte a befejezését a jövőbéli terveinek.

Ezalatt az idő alatt Apa kikapcsolta a Tv-t, kihirdette, hogy nincs semmi különös tennivaló. Megyek aludni.

És ment... minden egyéb gondolat nélkül. 

Van itt bármi különleges?

Tudod már, hogy a nők miért élnek tovább..? 

MERT MI HOSSZABB HASZNÁLATRA LETTÜNK CSINÁLVA….. és az egyetlen ok, amiért nem halunk meg hamarabb az az, hogy túl sok tennivalónk van!!!"

Jelentemalássan végrevalahára sikeresen átpakolászódott a randis helyről ide az egész dö napló. Bódoccságos vagyok.

Azért milyen érdekes az élet... mire betöltöm a 30-at, csak altatóval tudok elaludni, és csak kávéval felkelni. Na jó, időnként még azzal sem :)

Csajszikáim egyre nagyobbak, édesebbek, gyönyörűbbek, és - mondjuk ki - őrült módjára szeretem őket. Még ha ez hiperszuperbaromságként is hangzik a számból. Vagyis tollamból. Akarommondani billentyűzetemből. Vagy valami. :)

Hogy Marcsihoz mikor jutunk el végre karommékingeltetni, halvány segédlila fingom se nem van. :S A múltból jövő csúnya dolgok miatt egy árva büdös fityingem nincs ugyanis. Mindenki csak elvenni tudott tőlem mindent. Nagyjából mindet törvénytelenül. Illetve törvény ellenesen. Mondhatni legálisan. És én még mindig vagyok olyan nagyon nagy marha, hogy itt ülök a seggemen, és nem vagyok hajlandó bíróságra szaladgálni miatta. Pedig Icus is megmondta anno, hogy én vagyok a legnagyobb barom, hogy nem perlek mindenkit sorra. Megtehetném. Meg hát! Hogyne! Csak eddig finoman fogalmazva nincs túl jó véleményem a bíróságokról. És így is van miért járkálnom oda. Holott semmi humorérzékem nincs hozzá. Még jó, hogy létezik a Jogi Fórum, ha nem találok semmit, oda beírok, és iszonytatóan nagy baromságokat kapok válasznak. :D Elgondolkodtató... ha én sorra, mindent és mindenkit végigperelgetnék, amennyi gondot, bajt okoztak nekem mások, már milliomos lennék szinte! :D De nem... Itt az utcában is van egy... ház. Na annak a tulaját szarrá perelném, az tuti!

Mi a fészkes francnyavalyáért vagyok én ilyen hót rendes???